4. epizódEllenőrzés alatt

A Magyar Királyság az Árpád-korban · Bodroghy-Szabó Dénes

Igaz vagy hamis: Szent István idején a királyi vármegye területének kétharmada egyházi és világi magánbirtok volt.

Folytasd az appban

  • Ingyenes, regisztráció nélkül
  • A tévedéseidből tanulsz: megmutatjuk, mit érdemes visszanézni
  • Több leszel. Ez ennyi :)
Tovább az appba

Még néhány kérdés az epizódból

Kik voltak az Árpád-kori törvényekben említett kóborlók?

A kereszténységet elfogadni nem akaró, peremvidékre szorult emberek. A kóborlók a kereszténységet nem vállaló, az ország peremére szorult emberek voltak, akik fosztogatásból éltek, ezért letelepítésüket szorgalmazták.

A videóban: 16:48

Ki látta el hitelesítő pecséttel az okleveleket a középkori magyar királyi kancelláriában?

A kancellár. A jegyző fogalmazta meg a szöveget, az írnok készítette el a tisztázatot, a kancellár pedig hitelesítette pecséttel.

A videóban: 34:38

Mi vezetett ahhoz, hogy a magyar királyság nem tudott teljes erővel védekezni a tatárok ellen?

A nemesek a birtokvisszavételek miatti sérelmeik miatt nem vonultak hadba. IV. Béla birtokvisszavételei miatt sok nemes dacolt a királlyal, és nem vonult hadba, ráadásul a tatár veszélyt sokan nem vették komolyan.

A videóban: 50:38

Miben tér el a familiaritás a hűbériségtől a középkori Magyarországon?

A szolgálat és a hűség nem öröklődik az utódokra. A köznemesek báró szolgálatába szegődtek, de a vállalt szolgálat nem szállt át az utódaikra, ez teszi sajátossá a magyar rendszert.

A videóban: 67:25

A kurzus többi kvíze